Your shopping bag is empty
Go to the shop"Az egész oktatás nagyon magas színvonalú, időben pedig maximálisan rugalmas. Elindított olyan folyamatot, amit a hagyományos rendszerben történő nyelvtanulás nem tudott: átlendített azon a holtponton, hogy elkezdjem használni az idegen nyelvet. Oldotta a gátlásaimat, megszoktam a saját hangomat idegen nyelven."
Sz. Sz. IT mérnök
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Miért van az, ha megnézünk egy filmet, akkor akár saját magunkat is elkápráztathatjuk azzal, hogy mi mindenre tudunk visszaemlékezni és milyen részletességgel tudunk dolgokat feleleveníteni. Szinte bármikor újból és újból levetíthetjük a filmet belül, a saját magunk számára. Aztán ha e mellett a tanulásra, az elsajátítandó tananyagra gondolunk, akkor meg rögtön az jut az eszünkbe, „jaj Istenem!”- milyen nehéz dolgom lesz, hogy minden fontos dologra visszaemlékezzek, aztán szépen megküzdünk ezért, ki rövidebben, ki hosszabban.
Na de játsszuk végig! Tegyük fel, hogy ma este megnézzük ugyanazt a filmet mondjuk a TV-ben, mert mind a ketten már régóta kinéztük magunknak. Vagy a szereplők miatt, vagy a történet miatt, vagy egyéb dolog miatt, de vágyunk arra, hogy ezt megnézzük és lássuk. Másnap beszélgetünk erről. Én -légy szíves fogadd el, hogy én- szándékosan úgy irányítom a beszélgetés, hogy bebizonyítsam a számodra, hogy milyen jól működik az emlékező képességed. A beszélgetésben nem a story fő szálára, nem a film legjellegzetesebb történéseire, nem a leglátványosabb részeire, képeire kérdezek rá, hanem egy teljesen jellegtelen mellékepizódra, mondjuk arra, amikor a főhős véletlenül találkozik a barátjával.
Kérdezem, emlékszel rá? Aztán látom, hogy felidézed a történetet, és azt is látom, hogy megvan, előhívtad a képet. Tehát beszélhetünk ennek a részleteiről. Kérdésekkel irányítom a beszélgetést. Emlékszel, hogy történt? Te elmondod, és én csak azon a dolgokon megyek tovább kérdéseimmel, amit Te már felelevenítettél és megemlítesz. Mivel jött a főhős? Milyen színű volt az autó? Mi volt a főhősön? Bevolt-e gombolva a kabátja? Emlékszel, hogy mit mondott a barátja stb. Akár 100 kérdés a részemről, és 100 helyes válasz a részedről!
Mi van megtanultad a filmet?
Ugye nem!
Hihetetlen de igaz, Te minden kérdésemre tudtál válaszolni, 100 kérdés és 100 helyes felelet, pedig ez a jelenet csak 38 másodpercig volt a filmben. Azt mondják az ehhez értők, ha az lett volna a feladatod, hogy megtanuld a filmet mert én kikérdezem, akkor az esetek többségében sokkal kevesebb kérdésemre tudtál volna helyesen válaszolni. Sajnos általában a hagyományos tanulási módszerünk kevesebbet tud a filmnézésnél.
De nézzük a részleteit ennek. Amikor kiválasztunk egy filmet, akkor vágyunk arra, hogy teljesítsük, és élvezzük azt. Amikor hozzáfogunk, akkor megpróbáljuk ebből a tevékenységből kirekeszteni az összes esetlegesen zavaró tényezőt. Az pedig egyáltalán nem baj, ha bárkivel együtt is tesszük ezt. Az sem baj, ha vele, vagy velük úgy menetközben „sztorizgatunk”, mert ez az első emlékeztetés. Általában kényelmes testhelyzetben, tehát hozzáülünk a dologhoz, beszűkített figyelemmel a filmre koncentrálunk. Agyunk egy nagyon fogékony, nagyon hatékony „üzemállapotba” kerül.
Ha ugyanezt, vagy közel ugyanezt a hatékonyságot kívánod magadnak a tanulásban, a nyelvtanulásban, akkor gyere és próbáld ki a Brainturbot!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A jövőben kettő helyett csak egy idegen nyelvet tanulnának a középiskolás diákok, a második nyelv óraszáma is az első nyelvre jutna. Megvizsgálják, érdemes-e átcsoportosítani a középiskolákban oktatott második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanítására – jelentette be szeptember közepén a szakképzési helyettes államtitkár. Ha a javaslatot támogatja a kormány, akkor a középiskolások heti 3-4 óra helyett 6-8 órában tanulnának angolul vagy németül. Vagyis a második nyelv oktatására fordított idő is az első nyelv tanulására jutna. Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az óraszámemelés önmagában nem oldaná meg az iskolai nyelvoktatás problémáit, a szakember szerint ugyanis nem mennyiségi problémáról van szó.
Általában az iskolákban tanulni lehet csak a kiválasztott idegen nyelvet, így a jó tanulóknál csak passzív szókincs, vagy jól elsajátított nyelvtani ismeretek lesz/lehet az eredmény. Pedig egy új idegen nyelv ismeretét elsősorban beszélgetésben kell létrehozni és nem elméletben. Így történt ez az első nyelvtanulásunkkor is, amikor is elsajátítottuk anyanyelvünket. Tehát mindaddig, amíg ez nincs biztosítva, rendre el fog maradni az eredmény is.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A jövőben kettő helyett csak egy idegen nyelvet tanulnának a középiskolás diákok, a második nyelv óraszáma is az első nyelvre jutna. Megvizsgálják, érdemes-e átcsoportosítani a középiskolákban oktatott második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanítására – jelentette be szeptember közepén a szakképzési helyettes államtitkár. Ha a javaslatot támogatja a kormány, akkor a középiskolások heti 3-4 óra helyett 6-8 órában tanulnának angolul vagy németül. Vagyis a második nyelv oktatására fordított idő is az első nyelv tanulására jutna. Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az óraszámemelés önmagában nem oldaná meg az iskolai nyelvoktatás problémáit, a szakember szerint ugyanis nem mennyiségi problémáról van szó.
Általában az iskolákban tanulni lehet csak a kiválasztott idegen nyelvet, így a jó tanulóknál csak passzív szókincs, vagy jól elsajátított nyelvtani ismeretek lesz/lehet az eredmény. Pedig egy új idegen nyelv ismeretét elsősorban beszélgetésben kell létrehozni és nem elméletben. Így történt ez az első nyelvtanulásunkkor is, amikor is elsajátítottuk anyanyelvünket. Tehát mindaddig, amíg ez nincs biztosítva, rendre el fog maradni az eredmény is.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------